A kelbimbó nem ismert egészségügyi előnyei + egy recept
Ezek a sokak által utált zöldségek tele vannak antioxidánsokkal, rostokkal, C-vitaminnal és egyebekkel.
A kelbimbó a zöldség belgiumi termesztési történetéről kapta a nevét. A keresztesvirágú zöldségfélék családjába tartozó hajtások unokatestvérei közé tartozik a karfiol, a kelkáposzta, a brokkoli, és a káposzta is. Rendkívül alacsony kalóriatartalmú, alacsony szénhidráttartalmú, mégis tápanyagban gazdag. Számos vitamint, ásványi anyagot, antioxidánsokat és egy kis bónusz növényi fehérjét biztosítanak, de most hoztunk még pár lenyűgöző okot arra, hogy megszeressük és beépítsük őket a mindennapi étrendünkbe.
A kelbimbók valódi antioxidáns erőművek, egy tanulmány kimutatta, hogy amikor az önkéntesek naponta körülbelül két csésze kelbimbót fogyasztottak, a sejtjeikben bekövetkezett károsodások közel 30% -kal csökkent. Emellett ennek a zöldségnek a rostja segít szabályozni a vércukorszintet, támogatja az emésztés egészségét, segít táplálni a pozitív bélbaktériumokat – amelyek hozzásegítenek a jó közérzethez, az immunitáshoz. Ráadásul gyulladáscsökkentő hatásuk is van… Egy csésze főtt kelbimbó továbbá a napi C-vitamin minimális célértékének 150% -át meghaladja, így támogatja a látást és a vas felszívódását, és a szükséges a kollagén termelését. Ha ez még mind nem lenne elég ok a fogyasztására, a véralvadás segítése mellett ez a tápanyag szerepet játszik a csontok egészségében, és segíthet megakadályozni a csontritkulást.
A kelbimbó gyulladáscsökkentő ereje a krónikus betegségek, köztük a szívbetegségek és a rák csökkent kockázatához kötődik. Gyulladáscsökkentő vegyületeik, amelyek megvédik a sejteket a DNS károsodásától, megakadályozzák az öregedést is, és segíthetnek a gyulladásos állapotok kezelésében, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget, a reumás ízületi gyulladást, a gyulladásos bélbetegségeket és az elhízást. Egy tanulmány során kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik több keresztes virágzású zöldséget fogyasztottak, vérükben és vizeletükben alacsonyabb volt bizonyos gyulladást elősegítő anyagok szintje. A kelbimbó vegyületei úgy viselkednek, mint a természetes méregtelenítők, vagyis segítenek a potenciálisan káros vegyi anyagok deaktiválásában vagy annak gyorsabb kiszállításában a testből. Ezen kívül a kelbimbó kénvegyületei csökkentik a fekély kockázatát azáltal, hogy korlátozzák a Helicobacter pylori (H. pylori) túlszaporodását, és megakadályozzák a baktériumok tapadását a gyomor falán. Számos vizsgálat összekapcsolta a keresztesvirágzású zöldségek fokozott bevitelét a cukorbetegség csökkent kockázatával. Ez valószínűleg antioxidáns erejüknek és rosttartalmuknak köszönhető. Utóbbi segíti beállítani a vércukorszintet és inzulinszintet. A kelbimbó tartalmaz egy alfa-liponsav nevű antioxidánst is, amelynek potenciális képességét az inzulin működésének javításában találták meg.
Hogyan készítsük el a kelbimbót?
A legtöbb ember nem szereti kelbimbót, ennek oka valószínűleg az, hogy csak főzve fogyasztották őket, ami kissé nyálkás, büdös élményt eredményezhet. A kelbimbó élvezetének egyik legfinomabb módja, ha inkább sütőben sütjük. Egyszerűen szeleteljük vagy negyedeljük el, enyhén locsoljuk meg extra szűz olívaolajjal, szórjunk rá sót és a fekete borsot, és süssük 30–40 percig 400 fokon, amíg a külső levelek aranyszínűek és enyhén ropogósak nem lesznek. Hozzáadhatjuk salátákhoz, grillezett ételekhez, készíthetünk belőle pörköltet, de bevethetjük feltétként például a lazac vagy a lencse mellé is. Reggelinél adjuk hozzá az omletthez, ebédnél akár a sültkrumplihoz és a levesekhez.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, illetve megtalálsz minket a Facebookon is!
